Jutalomért harcolunk az életben vagy csak azért mert mást úgysem tehetünk: maga a lét a harc? Van aki kerüli a csatákat de az ilyen ember vajon él-e igazán? Vagy az élet a harcaival küzdelmeivel áldozataival együtt vezet csak a célhoz - s az áhított jutalomhoz?